Gyakorlati neurológia és neuroanatómia
A neuroanatómia az elmúlt évtizedekben óriási fejlődésen ment át. Ennek a munkának egyik célkitűzése, hogy kiemelje a modern neuroanatómiából azokat a fejezeteket, amelyek funkcionálisan kapcsolódnak a neurológiai betegségekhez.
A klinikai idegtudományok három ága – az ideggyógyászat (neurológia), az elmegyógyászat (pszichiátria) és az idegsebészet (neurokirurgia) – a közelmúltban hazánkban is elkülönült, önálló klinikai szakterületté vált.
A komputerérában használható hasonlat szerint a neurológus a „hardveres”, a pszichiáter a „szoftveres”. A neurológiai, illetve pszichiátriai betegségek hátterében álló patofiziológiai-patológiai átfedések azonban nem moshatják el ezen két szakterület közötti határvonalat.
Az egyes neurológiai betegségeket illetően ez a könyv a mindennapi gyakorlatot szem előtt tartva törekszik a neurológiai kórképek ismertetésére. A szerzők azokat a neuroanatómiai struktúrákat emelik ki, amelyek funkcionális és klinikai jelentőségét az elmúlt 10–15 év kutatásai igazolták.
A neuroanatómiai neveket és fogalmakat külön fejezetben, a jelen, negyedik kiadásban kibővült „Neuroanatómiai szószedet”-ben foglalták össze, és adtak hozzájuk rövid magyarázatot. A „Neuroanatómiai szinonimák” alfejezet e kiadásban új helyre került a könyvben, és a fejezet maga is megváltozott, bár továbbra is segítséget kíván nyújtani a szakirodalomban különböző elnevezésekkel illetett neuroanatómiai struktúrák azonosításában. A „Neurológiai szószedet” részben neurológiai alapfogalmakat, részben ritka, néhány esetben vitatott szindrómát sorol fel.
A terápiás fejezetek csak a gyógyszeres és egyéb kezelések alapelveit tartalmazzák, hiszen az ezekre vonatkozó részletek az interneten megtalálhatók a folyamatosan megújuló szakmai irányelvekben, módszertani ajánlásokban. Jelen kiadásban kibővült az izombetegségek diagnosztikájával foglalkozó fejezet: az izombiopszia kérdéseit a tudományág mai ismereteinek megfelelően tárgyalja.
