Klinikai gyermekinfektológia
A most készülő Klinikai gyermekinfektológia című könyvet hiánypótló műnek szánjuk, hiszen magyar nyelven nem jelent meg ezidáig hasonló tematikájú könyv. Ugyanakkor vitathatatlan szükségét egyrészt az adja, hogy 18 éves kor alatt az orvoshoz fordulás leggyakoribb oka valamilyen fertőző betegség, másrészt pedig az a tény, hogy a XXI. századra nagymértékben lecsökkentek a könnyen kezelhető infekciós kórképek.
A könyvben a gyermekeket érintő fertőző betegségeket vesszük sorra mindenre kiterjedően, kezdve a magzati élet első heteitől az újszülött- és csecsemőkoron át, egészen az adoleszcenseket érintő fertőzésekig.
Az infektológiai szemlélet elsősorban kórokozókban való gondolkodást jelent: egy adott tünetegyüttes, felmerülő klinikai szindróma alapján vesszük számba a lehetséges patogéneket és határozzuk meg a kezdeti terápiát. A könyvben is ezt a szemléletet igyekszünk végigkövetni és átadni, amikor a különböző szervrendszereket érintő infekciós szindrómákat tárgyaljuk.
A fertőző betegségek pontos kórisméje és adekvát kezelése mellett nélkülözhetetlen a prevenciós lehetőségek teljes körű ismerete, melyet egy részletes vakcinológiai fejezettel szeretnénk hangsúlyozni.
Az infektológus a legszűkebb spektrumú, hatékony antimikrobás szert törekszik adni betegének a legrövidebb ideig. Az egyre növekvő számú rezisztens törzs mellett az optimális kezelés kiválasztása gyakran nem egyszerű. Mind a területen szerzett, mind a nosocomialis infekciók kezelésének hosszára és módjára is teszünk iránymutatást. A gyermekeknek adható antimikrobás szereket külön fejezetben tárgyaljuk.
Az elmúlt néhány évtizedben a mikrobiológiai diagnosztika robbanásszerű fejlődését éljük meg, és már Magyarországon is számos helyen elérhetők a legmodernebb félautomata/automata kórokozóazonosító rendszerek, melyek mellett a „hagyományos/klasszikus” módszereknek is megmarad a létjogosultsága. A mikrobiológiai diagnosztika elválaszthatatlan lépése a lelet értékelése, amely sokszor csak a klinikus és mikrobiológus szoros együttműködésével sikerülhet.
Külön részt szentelünk az immunsérült gyermekek fertőző betegségeinek, hiszen egy immunhiányos gyermek feltételezett infekciója kezdetektől alapvetően megváltoztatja a gondolkodásmódunkat mind diagnosztikus, mind terápiás tekintetben. Fontos, hogy esetükben egy lázas betegséget külön figyelemmel kell értékelni, életmentő lehet egy septicus állapotot idejekorán felismerni, ugyanakkor az sem jó stratégia, ha minden feltételezett infekciót antibiotikummal kezelünk. Az immunszuppresszív terápiák egyre szélesebb elterjedésével a betegellátás minden szintjén találkozunk csökkent védekezőképességű gyermekkel.
Több, az infektológiával határterületi kórképet is (pl. immunológiai, bőrgyógyászati) érintünk, melyek gyakoriságuknál és fontosságuknál fogva ismertetést igényelnek, ezekben a részekben az adott szakterületek kiválóságai működnek közre. Számos differenciáldiagnosztikai nehézséghez is próbálunk kézzelfogható, hasznos útmutatást adni, és olyan, mindennapos problémákat körüljárni, mint pl. az elkülönítést igénylő kórképek esetében összefésülni a rendeletek által meghatározott teendők megvalósíthatóságát a való élet adta lehetőségekkel és szükségletekkel.
Bár a folyamatos fejlődés mellett óhatatlan, hogy egyes adatok elavulnak, mire a kézirat a nyomdába kerül, mégis egyik fő célunk a naprakész, hiteles és valamennyire időtálló információk átadása. Bízunk abban, hogy könyvünk a gyermekgyógyászati ellátás minden szintjén hasznos ismeretanyaggal segíti a kollégákat.
