Bonctermi patológia Útmutató és atlasz
A kórbonctani jelenségek bemutatásával, ill. azok leírásában lényeges elemek tárgyalásával nem adatközlés a célom. Azt szeretném megmutatni, hogy a rendszerezett gondolkodás a felismerés élményét biztosítja. A felismerés intellektuális folyamata pótolhatatlan pozitív érzelmi megalapozása a tanulásnak. A cél nem mankót adni adatok magolásához (ezzel a vizsgakövetelmények teljesítéséhez), hanem segítségnyújtás ahhoz, hogy mindenki számára elérhetővé váljon annak öröme, hogy képes világosan elmondani, amit lát. Banálisnak tűnik, de nagyon összetett feladatról van szó abban a korban, amiben az sms-ek rövidítései váltották fel a szabatos beszédet, a személyes véleménycserét.”
„Ez az útmutató annak elősegítése érdekében készült, hogy a harmadéves hallgatók az elméleti patológiai ismeretek elmélyítéséhez szükséges gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek. Célom volt az is, hogy azoknak a kollégáknak, akik oktatói pályafutásuk kezdetén vannak, támpontokat adjak ahhoz, hogy a bonctermi oktatásban hatékonyan részt tudjanak venni.”
„A bonctermi oktatás lehetővé teszi, hogy a hallgatók képessé váljanak különböző szerveken, összefüggő szervkomplexusokon tájékozódni és mihamarabb felismerni az ezekben rejlő kóros jelenségeket. Az anatómiai gyakorlatokon látott készítményektől alapvetően különböző, a klinikai halált követően eltérő időben eltávolított, fixálatlan szervek látványa, tapintata, színvilága merőben újszerű. Ezekben a preparátumokban nem könnyű tájékozódni, boncoláskor a különböző szerveken ejtett metszlapok esetenként meglepő, a szokványos anatómiai készítményekben nem tükröződő látványt eredményezhetnek. Az oktatók és hallgatók harmonikus erőfeszítése szükséges ahhoz, hogy a gyakorlatok hasznosak legyenek.
Tudatában vagyok annak, hogy a kórbonctani leírás e könyvben taglalt részletes formája egyre inkább háttérbe fog szorulni, csakúgy, mint az etimológiai és orvostörténeti adatok ismerete. Ennek ellenére azt remélem, hogy az itt tárgyaltak hozzájárulnak a mélyebb megértésre törekvő hallgatók szakmai műveltségének bővüléséhez.”
Molnár Péter
