Szerzőinknek

Tisztelt Szerzőnk! Kérjük, az alábbi szempontokat legyen szíves figyelembe venni, hogy technikailag abban a formában adja le a kéziratot, amiből a legrövidebb időn belül elkészíthető a könyv.

1.  A kiadó felkérésében megjelölt terjedelmet (ami tartalmazza a szöveget, az ábrákat és a táblázatokat) pontosan be kell tartani.

2. A szabványos kéziratot elektronikus formában kell benyújtani a kötet alkotószerkesztőjének, Word formátumban. Nyers, formázatlan kéziratot kérünk! Kurzív és félkövér kiemelésen kívül kérjük, mást ne használjanak. Egyéni stílusokat és sablonokat ne készítsenek, mert a szövegszerkesztő programok nem kompatibilisek a tördelőprogramokkal. Emiatt a kiadói szerkesztőnek a szerkesztés első lépéseként a különleges formázásokat meg kell szüntetnie.

3.  Táblázatokat, ábrákat, ábraaláírásokat külön fájlban kérjük mellékelni. A word szövegbe ne illesszük be a fotókat! Helyüket a vonatkozó bekezdés elé, külön sorba lehet beírni, más módon jelölve (pl. aláhúzással, kiemeléssel), hogy az nem szedendő, csak utasítás.. A szövegen belül célszerű a számozott táblázatokra, ábrákra, képletekre adott számmal hivatkozni (pl.: lásd 12.2. táblázat).

Mástól átvett ábra, táblázat, fotó stb. közléséhez (jogi okból) az eredeti kiadvány szerzőjének, illetve kiadójának engedélye szükséges; az engedélyt a Szerzőnek kell beszereznie! Élő személy felismerhető képének közléséhez az illető hozzájárulása szükséges, ennek hiányában jelezni kell a Kiadó felé, hogy a kép feldolgozásakor kitakarás szükséges.

Ábratípusok:

Vonalas ábra, diagram: a Szerző vázlata vagy kívánsága alapján a kiadó által megbízott grafikus rajzolja meg. A Szerző az ellenőrzött ábrát aláírásával fogadja el.

Fénykép: digitális formában, tif vagy jpg kiterjesztéssel kérjük, lehetőleg minél nagyobb méretben (minimum 300 Dpi). Csak kifogástalan minőségű felvétel fogadható el. (Ha mód van rá, szíveskedjenek a háttérre ügyelni, zavaró árnyékok, nem odatartozó tárgyak stb.) Kérjük, hogy ne World dokumentumba behelyezve vagy PowerPointban elkészítve adják le az ábrákat, mert ezek gyenge felbontásuk miatt nyomdai felhasználásra alkalmatlanok!

Röntgenfelvétel: digitális formában kérjük.

4.  A kézirathoz be kell nyújtani egy olyan tartalomjegyzéket, amely kivétel nélkül valamennyi címet, a megfelelő rangsorolásban tartalmazza. A tartalomjegyzékben és a szövegben a címeknek azonosaknak kell lenniük.

5.   Az apróbb betűs szedés jelölhető kisebb betűfokozattal beírva előtte-utána 1-1 sor kihagyásával. Jelölhető úgy is, hogy a kezdő üres sorba aláhúzással vagy más betűtípussal beírja, hány bekezdés legyen kisebb betűből szedve.

6.  A gyógyszerkészítmények gyári nevének megadását lehetőleg kerüljük, helyettük a gyógyszerhatóanyagok elnevezését használjuk.

Helyesírási alapelvek, ortográfia. A szakkönyvek kéziratát a magyar helyesírás szabályai szerint szerkesztjük, az idegen nyelvű szakkifejezések írásában az Orvosi Helyesírási Szótárban (Akadémiai Kiadó) foglaltak az irányadók. Álláspontunkat az orvostársadalom elvárásai, az oktatás szempontjai alapján alakítottuk ki, de figyelembe vettük a tárgymutató készítésének kívánalmait is. Akármelyik (latin vagy magyar) írásmódot alkalmazzuk, lényeges, hogy az adott kifejezés írásmódja egy könyvön belül egységes legyen. Latinos írásmóddal (de nem angolos latinsággal) írjuk a kettős latin neveket, az anatómiai neveket, a betegségek, elváltozások, tünetek, diagnózisok hagyományos elnevezését, akkor is, ha görög eredetűek (pl. cytoplasma, caryoplasma, gastrum, gastricus, pharyngealis).

A magyar helyesírás szerint, fonetikusan javasoljuk általában írni: a társtudományok szakkifejezései (kémia, fizika – pl. szén-dioxid, aggregáció), enzimek (foszforiláz), tudományágak (hematológia), vizsgálóeszközök és vizsgálóeljárások(elektrokardiográf(ia), biopszia, komputertomográf), gyakori, a köznyelvben is használatos orvosi kifejezések (diagnózis, terápia, krónikus, patológia).

Irodalom. A bibliográfiai tétel könyvek esetén minimálisan öt adatból áll: a szerző neve, a könyv vagy tanulmány címe (utóbbinál a folyóiraté is), a megjelenés helye, a kiadó neve, a megjelenés éve.

Sorrend: ha nem számozott, hivatkozott tételek, a szerzők nevének ábécérendjében. Ha háromnál több szerző van, nem írjuk ki valamennyiük nevét, hanem et al. rövidítést használunk. Ha a szövegben irodalmi hivatkozások vannak, számozva, az említés sorrendjében is közölhető az irodalom. Amennyiben minden fejezet végén van irodalomjegyzék, kérjük egységesíteni.

Példa: Bottai M. et al.: Longitudinal changes of body mass index spirometry and diffusion in general population. Eur. Respir J. 2002, 20: 665–673.

Gyurkovits K.: Cystás fibrosis (mucoviscidosis). In Cserháti E, Gyurkovits K, Nagy B. (szerk.): Gyermekkori légzőszervi megbetegedések. Budapest, Medicina, 2003, 322–39.

Kraszkó P.: Az asthma bronchiale diagnosztikája, alcsoportjainak elkülönítése és azok főbb jellemzői. Kandidátusi értekezés. Edelény, 1983.

Orenstein DM, Rosenstein BJ, Stern RC.: Cystic fibrosis: Medical care. Philadelphia, Lippincott Williams and Wilkins, 2000.

8.  A kézirat akkor tekinthető hivatalosan benyújtottnak, ha a Kiadó azt az alkotószerkesztőtől hiánytalanul megkapta. Szerkesztés, tördelés utáni változtatásokra csak minimális mértékben van lehetőség, mivel ez időveszteséggel és költségekkel jár. A változtatás lehetősége a készültségi fokkal arányosan csökken.